4g 32g
24
10 g x = ----- * 32 g = 80 g 4g
Az oxidáció és a redukció Az oxigénnel csaknem minden elem reakcióba lép. A szén, a kén, a magnézium és a hidrogén mindegyike éghető elem: meggyújtva a levegőben lévő oxigénnel oxidokká alakulnak. C
CO2
2 Mg +
2 MgO
2 H2 +
Az oxigénnel történő egyesülést oxidációnak nevezzük. A legfontosabb oxidálószer az oxigén. Jó oxidálószerek az oxigénben gazdag anyagok: kálium-permanganát, hidrogén-peroxid. A háztartásban használt fertőtlenítő-, fehérítőés színtelenítőszerek oxidáció útján fejtik ki hatásukat. Oxidáció (egyesül oxigénnel)
Magnézium + 2 Mg
szén-dioxid
magnézium-oxid +
szén (korom) C
Redukció (leadja oxigénjét)
Az oxigén elvonását oxigéntartalmú anyagokból redukciónak nevezzük. Például a szén-dioxid szénnel szén-monoxiddá redukálható. Szén + C
Szén-dioxid +
szén-dioxid CO2 szén-monoxid (Halálos méreg! )
2 CO
A redukálószerek oxigén felvételére képes anyagok. Redukáló hatású anyag: szén, szén-monoxid, hidrogén. Az oxidáció és a redukció két, egyidejűleg végbemenő, egymástól elválaszthatatlan folyamat.
- Tömegszázalék a kémiában
- Kémia 7-9. osztály - Oldatok VIDEÓ - Kalauzoló - Online tanulás
- Tankönyv
- Kémia 8 osztály témazáró feladatlapok pdf
- Oldatok töménysége, tömegszázalék - Kémia
- Kémia dolgozat 7 osztály
Tömegszázalék a kémiában
Kémia 7-9. osztály - Oldatok VIDEÓ - Kalauzoló - Online tanulás
- Nyakas kakas online film magyarul
- Boros és fiai kft
- Oldatok - NLG kémia
- Kémia oldatok 7 osztály tankönyv
- Kémia oldatok 7 osztály megoldókulcs
- Nyíregyháza Használt Bútor - Bútorok
- Kémia dolgozat 7 osztály
- 50 felett így lehet látványosan fogyni, 50 felett fogyás
Tankönyv
Fotoszintézis: a levegő oxigéntartalmát a zöld növények termelik. Oxigén a leggyakoribb elem a földön. Nitrogén közömbös gáz. Nemesgázok: hélium (léggömb), neon (fénycső), kripton (izzó). 4
KÉMIA ÓRAVÁZLATOK 7. osztály A levegő szennyezése és védelme A levegő fő szennyezőanyagai: por, füst, szén-dioxid, mérgező gázok (nitrogén-oxid, kéndioxid, szén-monoxid), el nem égett dízelolaj és benzin. A nitrogén-oxid és a kén-dioxid savas eső formájában visszahull a földre. A városok felett szmog alakul ki. Fokozódik az üvegházhatás. Ózonpajzsunk elvékonyodik. Mit tehetünk? Széntüzelést gáztüzelésre váltjuk. Erőművek szűrőberendezéseket szerelnek fel. A gépkocsikat katalizátorral szerelik fel. Energiával takarékoskodni kell. Levegőpumpás szórópalackokat kell használni. A légkör megóvásában mindenki felelős! 5
KÉMIA ÓRAVÁZLATOK 7. osztály Az égés és a tűzoltás Az égés kémiai reakció. Hőtermelő, exoterm folyamat. Az égő anyag a levegő oxigénjével egyesül, miközben hő keletkezik. Gyorségés három feltétele: éghető anyag, oxigén, gyulladási hőmérséklet.
A gyorségés fényjelenséggel is jár. A fényjelenség nélküli égést lassú égésnek nevezzük. Ha valamelyik égésfeltételt megszüntetjük, akkor megszűnik az égés. Elektromos tüzeknél: porral kel oltani, olajat pedig homokkal! 105
6
KÉMIA ÓRAVÁZLATOK 7. osztály A víz Felszín alatti vizek: -
Talajvíz: első vízzáró réteg feletti víz. Belvíz: felszínen megjelenő talajvíz. -
Rétegvíz: két vízzáró réteg közötti víz. Karsztvíz: Kőzetek repedéseiben, üregeiben felhalmozódó víz. Ez a legtisztább! Források: hőforrás-hévíz, ásványvíz, gyógyvíz. Felszíni vizek: (élő vizek) -
Folyóvíz
Tavak, tengerek, óceánok
Tengervíz: ivásra alkalmatlan. Édesvíz: ivásra alkalmas. A kémiában a víz = desztillált víz. Szennyező források: Műtrágya, mosószer, fáradtolaj, kőolaj, vegyszerek. 7
KÉMIA ÓRAVÁZLATOK 7. osztály
Az oldatok Leggyakoribb oldószerünk a víz. Jól oldódik benne a konyhasó, cukor, mosószer. Más oldószer pl. : alkohol, benzin. Jól oldódik benne a zsír és az olaj. Limonádé = víz + oldószer OLDAT = OLDÓSZER + OLDOTT ANYAG Jód + alkohol = jódtinktúra OLDANDÓ ANYAG + OLDÓSZER = JÓDTINKTÚRA Az anyagok oldhatóságát a hőmérséklet is befolyásolja, tehát változik az oldat hőmérséklete.
Kémia 8 osztály témazáró feladatlapok pdf
23
Kémiai számítások A kémiai reakció egyenlete az egymással maradék nélkül reagáló anyagok mennyiségét, tömegét, anyagmennyiség - tömegarányát jelöli. Reakcióegyenlet:
2 Ca
Anyagmennyiségek:
2 mol Ca
+ 1 mol O2
2 mol CaO
Tömegek:
2 * 40 g
+ 32 g
2 * ( 40 + 16) g
O2
2 CaO
80 g kalcium 32 gramm oxigénnel egyesül, 112 g kalcium-oxid keletkezik. A kémiai számítások alapja a helyes kémiai jelekkel felírt, mennyiségileg is rendezett kémiai egyenlet. A számítás menete: 1. felírjuk a reakcióegyenletet. mennyiségileg értelmezzük az egyenletet. következtetünk a feladatban szereplő mennyiségekre és elvégezzük a számítást az arányok figyelembevételével. Feladat: 16 g kén égésekor hány gramm kén-dioxid keletkezik? Reakcióegyenlet:
S
1 mol S
1 mol SO2
32 g
64 g
Feladat:
16 g
SO2
tehát feleannyi kén áll rendelkezésre, feleannyi
oxigén kell az égéshez és feleannyi kén-dioxid fog keletkezni! 32g SO2 a megoldás! Feladat: 10 g hidrogén hány gramm oxigénben ég el? Reakcióegyenlet:
2 H2
2 mol H2
2 mol H2O
2*2g
2 * 18 g
2 H2 O
Feladat: Ha 4 g hidrogén 32 g oxigénben ég el, 10 g x g ---- = ---- ----> Akkor 10 g hidrogén x g oxigénben ég el.
Az azonos töltésűek taszítják, az ellentétes töltésűek vonzzák egymást. Amelyik testen töltések jelenlétének hatását nem tapasztaljuk, az a test semleges. A test semleges, akkor, ha azonos mennyiségű pozitív és negatív töltéssel rendelkezik. Az atom nem oszthatatlan, hanem elemi részecskékre bontható. Elemi részecske: proton (+) elektron (-)
neutron (0) – töltés nélküli
Az atom semleges, mert benne a protonok és az elektronok száma megegyezik. Elektronburok (-) Tömege elhanyagolandó. Elektron, eAtommag (+) Az atom tömege itt összpontosul. + Proton, p és neutron, n° Nehéz részecskék
H. – Atommagjában 1 proton van, a mag körül pedig egyetlen elektron mozog. Az atomok kémiai minőségét az atommagban lévő protonok száma határozza meg. A kémiai elemek azonos protonszámú atomokból épülnek fel, ezek alkotják a kémiai elemeket. A periódusos rendszerben az elemek rendszáma megegyezik az atomjaikban lévő protonok számával. Rendszám = protonszám = elektronszám. oxigén A periódusos rendszer
8. helyén van.
Oldatok töménysége, tömegszázalék - Kémia
• • N atom •• N • + • N •• → •• N N •• = ׀N ≡ N ׀ 7 • • A nitrogén molekulát háromszoros kovalens kötés tartja össze! 18
Az elemmolekulák Az elemek azonos (protonszámú) atomokból épülnek fel. Az elemek közül a nemesgázok atomokból állnak. A többi elem atomjai különböző módokon kapcsolódnak egymáshoz. A szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú elemek – a nemesgázok kivételével – kétatomos molekulákból állnak. Kétatomos molekulák: 1. Hidrogén: színtelen, szagtalan, gáz. Oxigén: színtelen, szagtalan, gáz. Életfeltétel! 3. Nitrogén: színtelen, szagtalan, gáz. Klór: sárgászöld színű, szúrós szagú, mérgező gáz. A molekula meghatározott atomból felépülő, semleges kémiai részecske. Összetételét kémiai jele, a képlet fejezi ki. A képletben szereplő indexszám az összekapcsolódott atomok számát jelöli. : O2 képlet megmutatja, hogy az oxigénmolekula két atomból épül fel. A képlet jelöli magát az elemet és annak részecskéit is. : O2 képlet jelöli az oxigént is és az oxigénmolekulát is. 19
Vegyületek, vegyületmolekulák Ha különböző atomok kapcsolódnak egymáshoz, akkor meghatározott összetételű anyagok, vegyületek keletkeznek.
Kémia dolgozat 7 osztály
Tehát a pH 5. 5 (péhá öt egész öt) nem semleges, hanem enyhén savas!!! 26
Közömbösítés Savas és lúgos kémhatású oldatok reakciója során a kémhatást okozó ionok vízmolekulává egyesülnek. Hidrogénion (H+)
OH-
H3 O+
oxóniumion
Hidroxidion +
vízmolekulák
2-
2H+ O O2-
H+ O2-
O2-
Savak: H + - ion (proton) leadására képes anyagok. Vizes oldatuk savas kémhatású. : sósav: HCl Bázisok: H + - ion (proton) felvételére képes anyagok. Vizes oldatuk lúgos kémhatású. Pl: nátrium-hidroxid: NaOH; ammónia: NH3 A savak és a bázisok reakcióját közömbösítésnek nevezzük. A közömbösítés olyan kémiai folyamat, melyben a bázis hidroxidionjai és a sav hidrogénionjai (oxóniumionjai) vízmolekulákká egyesülnek. A közömbösítés: sav-bázis reakció. A nátrium-hidroxid és a sósav reakciójakot nátrium-klorid oldat keletkezik. NaOHNátrium-hidroxid
+ +
HCl hidrogén-klorid
NaCl nátrium-klorid
A nátrium-klorid-oldat és a desztillált víz semleges kémhatású. A semleges oldatok pH értéke 7. Az oldatok semleges kémhatását az univerzális indikátor zöld, a lakmusz lila színnel jelzi.
A vegyületek összetett anyagok, melyekben az alkotórészek aránya, a kapcsolódó atomok számaránya és tömegaránya állandó, és jellemző az adott vegyületre. A vegyületek nagy része molekulákból épül fel. Ilyen például: víz, szén-dioxid, ammónia, hidrogén-klorid. A vegyületeket képlettel jelöljük. A képlet a kapcsolódó atomok minőségét és számarányát egyaránt megmutatja. A vegyület képlete jelöli magát az anyagot és a molekulát. Víz A hidrogén égésekor víz keletkezik. Égése során oxigénnel egyesül. A víz részecskéi: vízmolekulák. A víz vegyület. Képlete: H2O
__ __
A víz dipólusmolekulákból áll. 1 mól vízmolekula tömege: 18 g.
A dipólusmolekulák egymás közelében ellentétel töltéseikkel vonzzák egymást. A vegyületek állandó összetételű anyagok. Szén-dioxid A szén égésekor szén-dioxid keletkezik. Képlete: CO2 1 mól szén-dioxid molekula tömege: 44g 3. Hidrogén-klorid Színtelen, szúrós, szagú, gáz. A sósav a hidrogén-klorid-gáz vizes változata. Képlete: HCl
Cl H
1 mól hidrogén-klorid molekula tömege: 36, 5g 4.
g oldószer: víz tömege:?
- Gasztroangyal zakuszka recept
- Velux ablak méretek
- Pénzügyi igazgató állás
- Galaxy fitness szombathely nyitvatartás szombathely
- Fjordok észak európában
- Kisalföld volán helyközi menetrend online shopping
- La fontaine mesék online
- Landscaper pro műtrágya ár ar turnover