MeghatározásAz oldal a meseregényekkel kapcsolatban gyűjti a linkeket a leggyakrabban használt témák köré csoportosítva. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link:Hibás URL:Hibás link doboza:Lázár ErvinNév:E-mail cím:Megjegyzés:Biztonsági kód:Mégsem Elküldés
SONLINE - Lázár Ervin meseregényét állítja színpadra a Roxínház
Jelenlegi helyCímlap » Pompor Zoltán: Lázár Ervin meseregényei
Dátum: 2021. február 09. 17:30 - 19:00Helyszín: OnlinePompor Zoltán az OFI főigazgató-helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. A hétfejű szeretet - Lázár Ervin elbeszélő művészetéről (Kiss József Könyvkiadó, 2008) című könyve a Lázár-recepció alapvető hivatkozási pontja. Az előadás Lázár Ervin meseregényeit veszi górcső alá.
- Konyári rosé 2016
- Miről szól Lázár Ervin - Szegény Dzsoni és Árnika című meseregénye? - Mirolszol.Com
- A hónap szerzője: Lázár Ervin – A JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogja
- Horgolt minták rajzzal
- Nyeléskor szúró érzés
- Lazar ervin meseregényei
- Életrajz | Lázár Ervin hivatalos oldala
- Váci út 92 irodaház cím
- Azori szigetek térkép
Nem csak a gyerekirodalom hőseit alkotta meg Lázár Ervin » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Hatvanévesen ment nyugdíjba. Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt. Fruzsina lányuk magyar-földrajz szakos középiskolai tanárnő, Zsigmond fiuk jogász. 2006. december 22-én hunyt el Budapesten. Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét bevallottan onnan meríti. Stílusa filmszerű, "láttató" (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek.
Minden korosztályt képes megszólítani és szórakoztatni, a felnőttek épp annyira élvezhetik a könyveit, meséit, mint a gyerekek. " - kkata76, a lelkes olvasóézetek a könyvből:"Hátrahúzódtunk, és a pajta oldala mellett leültünk a sűrű vadparaj meg a fehér virágú beléndekek közé. – Na, mit szólsz hozzá? – Szép oroszlán – mondtam –, csak talán kicsit öreg, meg ahogy mondod, hiú is. – Az nem baj, hiszen egy kicsit mindenki hiú. Nem igaz? Apa például sokkal hiúbb, mint Szigfrid. És arról nem tehet, hogy öreg. Csak hát, tudod…""– Nem láttatok egy öreg nőstény oroszlánt piros pulóverben? – kérdeztem másnap a munkatársaimat. Éppen nagy csend volt, mindenki a terveivel volt elfoglalva, csak a ceruzák sercegése hallatszott. – Megőrültél? – néztek rám. – Piros pulóverben? Hülye vicceid vannak! – Ez nem vicc – mondtam. – Szilviát meg kell találnunk. "
Lázár után Janikovszky | Kaposvár Most.hu
Örömükben fel is hagytak a fosztogatással. Árnikáék ezután Rézbányai Győzőbe botlottak bele, aki folyton meg volt sértődve, de sikerült kigyógyítaniuk és visszavezetni az emberi közösségbe. Utána találkoztak a 11 sopánkodó testvérrel, nekik is adtak jótanácsot és ők is egymásra találtak. Végre elértek a Hétfejű Tündérhez, aki fogadta őket. Visszaváltoztak emberré. A Százarcú boszorkány nem talált új szolgát ezért elvesztette a varázserejét. Amikor látta a szerelmeseket, átkozódott, de Dzsoni a szeretet hangján beszélt hozzá és elérte, hogy a boszorkány felszabadítsa a korábbi áldozatait. A boszorkányból egy kis kendős öregasszony lett és a fiatalok maguk mellé fogadták és a néhány év múlva megszüketett gyermeküket dajkálta.
Első gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol-olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész. 2006. december 22-én hunyt el Budapesten. Művészete
"
Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.
" –
Réber LászlóLázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok · Lázár Ervin: A fehér tigris · Lázár Ervin: Berzsián és DidekiA leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött.
Lázár Ervin a magyar Wikipédián · Moly
Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem" – emlékezett vissza. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1. ), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). Vathy ZsuzsaFelesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.