Ő a vidékfejlesztést olyan komplex tevékenységnek érti, amelynek az a végső célja, hogy a vidéki térségek – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkcióik ellátására tartósan képesek legyenek. Ez a komplexitás olvasható ki Szörényiné Kukorelli (2001) vidékfejlesztési értelmezéséből, amikor "fenntartott és fenntartható gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezetei változások" megtervezett folyamatáról ír, amely hozzájárul a lakosság életminőségének javításához. Sipos (1998) az agrártermelés megalapozásáról írt tanulmányában a szükséges vidékfejlesztési politika alapelveinek oldaláról közelítve jelenik meg a vidékfejlesztés komplexitása és a vidékfejlesztés célja: y "teremtsen olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a vidéki területek gazdasági-, ökológiai-, társadalmi- és kulturális funkcióikat tartósan betölthessék és megtarthassák; y kezelje kiemelten a vidéki területek közötti feszültségeket, és az életkörülmények javítását". A fenti fogalom-meghatározásokban az a közös vonás, hogy önállónak nevezhető, elkülönített tartalmat tulajdonítanak a "vidékiségnek".
Tesztelő
(1999) alapján saját szerkesztés 3. ábra: A régiók szerkezeti sémája 42
A fent leírt vertikális viszony (természet-mesterséges környezet-társadalom) az alapja a régió gazdaságának, befolyásolja annak fejlődését, és ezen keresztül a régióban élő emberek életminőségét, életmódját. Az első négy tényező inkább az anyagi szférához tartozik, míg a lakosság életmódja mintegy átmenetet képvisel az anyagi és szellemi tartalom között: a régióban élő emberek értékrendje, az általuk vallott és képviselt eszmék ugyancsak elemei a régiónak (Bartke I., 1999), és vissza is hatnak arra. A regionális fejlesztés feladata a térben eltérő erőforrások feltárása után a meglévő potenciál hasznosítása, fejlesztése, illetve a hiányzók pótlása, s az ezek révén elért eredmény tartós megőrzése. A fentiekből látható, hogy egy-egy régió állapota, jellemzői több – még tovább bontható, részletezhető – tényező függvénye. Ebből következik, hogy a regionális fejlődés többváltozós folyamat, több kimeneti lehetőséggel. A régiókat kialakító, létrehozó tényezők alapján megkülönböztethetők földrajzi, kulturális, etnikai, vallási, szociális, politikai, gazdasági, statisztikai, turisztikai stb.
Az általánosan elterjedt nézet szerint legfontosabb versenyelőnyeink a 2000 napfényes óra és az ezzel kapcsolatos - a kedvező termőhelyi viszonyokból fakadó kiemelkedő termékminőség valamint az olcsó munkaerő miatti kedvezőbb költségek. Részben ezt a nézetet osztja az előzőekben már hivatkozott Herman De Boon (1995) is, aki szerint a magyar gazdaság esélyei a következőképpen alakulnak: (a "++" a nagyon jó, a "--" a nagyon gyenge versenyképességet jelenti) (4. táblázat): 4. táblázat: A magyar gazdaság helyzete, esélyei 1995 Földrajzi fekvés Éghajlat Eszköz-ellátottság Munkaerő Tőke Infrastruktúra Hazai piac Hálózatok Kormány(zat)
++ + -+ --+/-
Forrás: De Boon, 1995 De vajon valóságosak-e ezek az előnyök? A kétezer napfényes óra az egész Mediterránban általános; a termőhelyi viszonyaink lehetnének jók, ha a kiválasztás nem a tűrőképesség, hanem az optimum alapján történt volna; a kiváló termékminőségünk inkább illúzió, mint valóság; az állítólag olcsó munkaerőből pedig csak az alacsony bér az igaz, a rárakódó terhek és a gyengébb termelékenység sajnos többnyire kiegyenlítik a különbséget (arról nem is beszélve, hogy nagyon sok magyar gazdálkodó is szívesebben alkalmazza – "feketén" – a még olcsóbb, bár sokszor képzetlenebb határon túli munkaerőt).
A cigány fiatalok esetében felmerül a foglalkoztathatóság kérdése, ami hosszú távon kijelöli ezeknek az embereknek a sorsát. A Kormány beszámolója (MKKB – 2005) és előrejelzése szerint "A jövőben a társadalom legszegényebb és leginkább kirekesztett csoportját képezi majd a cigánygyerekeknek az általános iskolát el nem végző egyötöde, az általános iskolát késve elvégző másik ötöde és az a további 40-50 százalék, amely az általános iskola elvégzése után nem tanul tovább, vagy beiratkozik a középiskolába de lemorzsolódik. "– ezzel mintegy jelezve az egyik legégetőbb esélyegyenlőtlenséget. Korábban már beszéltünk a kapun belüli munkanélküliségről, arról, hogy a rendszerváltás előtt az ideológiai okokból megvalósított "teljes foglalkoztatottság" még a kevésbé képzett cigány munkavállalóknak is rendszeres és biztos jövedelmet nyújtott (5. 100 90
Férfi
Nő
80
foglalkoztatottság%
70 60 50 40 30 20 10
2004
2003
2001
1999
1998
1997
1995
1994
1993
1992
1991
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
Forrás: Kemény I.
A mérsékelt égöv alatt a cukorrépának nincsenek elég jó esélyei, és egyelőre a többi gabona sem versenyképes a kukoricával. Ezek a versenyviszonyok viszont hirtelen megváltozhatnak egy sikeres génmódosítással, vagy egyéb innovatív nemesítéssel. A kukoricából való alkoholgyártás egyik mellékterméke a DDGS (Dried Distillers Grains with Solubles), hagyományos nevén a héjat, rostokat és sok fehérjét tartalmazó törköly, amely elméletileg kiváló állati takarmány vagy takarmánykiegészítő. A valóságban akadnak majd vele problémák. A mai kis mennyiségű szeszgyártás mellett nem gond az elhelyezése, bőven jelentkeznek az állattartók a kedvező árú takarmányért. De ha később több tízezer hektáron terem az "energiagabona", akkor a sokszoros törkölymennyiséghez nem lesz elég állat, ami megenné azt. A másik probléma, hogy a hazai klímában nagyon gyakori a gabonafélék fuzáriumos és egyéb penészgombás fertőzése, amely a szeszgyártást alig hátráltatja, de a melléktermék takarmányban mikotoxin (fuzariotoxin, ochratoxin stb. )
Download
A támogatás egy része fennakad a bürokrácián, eltartja az elosztó intézményeket, más részük a tejvertikum magasabb szintjein megáll. Nem beszélve arról a sajátosságról, hogy profi pályázók azonnal új intézményeket alakítanak a támogatás lenyúlására. Az iskolatejet persze mindannyian szívesen támogatnánk, hiszen olyan derék dolognak néz ki. Nem kerül nagyon sokba az államnak, kicsit tehermentesíti a túltermeléses piacot, értékes táplálékot ad a reggeli vagy tízórai nélkül iskolába induló gyerekeknek, akik viszont nem szeretik a tejet, inkább valami vanília vagy kakaó ízű édeset innának. A pedagógus nem rajong a gondnoki munkáért, utálja a tejtócsákat az osztályteremben és a folyosón, a tejespoharaktól kicsorduló szemetes kukát. Biztos van jó megoldás is, terjeszteni kellene az átvehető technikát. A politikus szinte mindig visszafelé mutogat, nem vállal felelősséget, az éppen ellenzékben lévő inkább tüntetésre biztatja az elégedetleneket. A mutogatás annyiból jogos, hogy az elődök sem tettek sokat a problémák megoldásáért, sőt csináltak is néhány újat.
- Pure farming 18 gépigény videos
- Pure farming 18 gépigény video
- Gyors kakaós csiga túró
3
Az esélyegyenlőség intézményrendszere
Az esélyegyenlőséggel kormányzati szinten jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkozik, több főosztály részvételével (Esélyegyenlőségi; Roma Integrációs; Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztály). A szakminisztérium több program keretében más ágazati minisztériummal, állami és civil szervezettel is együttműködik. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a fenti kormányzati szereplőkön kívül, több országos szervezetet, hálózatot is létrehoztak (ilyen például a Egyenlő Bánásmód Hatóság, ill. az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat), valamint több olyan programot is indítottak, amelynek konkrét célja valamely hátrányokból fakadó egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, felszámolása (pl. "Élhetőbb Faluért" Program; Cserehát Program) Egyenlő Bánásmód Hatóság Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén az egyenlő bánásmód elvének kell érvényesülnie a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás, képzés, az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele területén.
Ciklikus, szezonális és véletlen ingadozások idősoraiból rendkívül nehéz kiszűrni a tartós tendenciákat (4. Ha mégis van globális fölmelegedés, akkor sem biztos, hogy antropogén, azaz emberi tevékenység váltja ki. A földtörténetben gyakoriak a meleg és jeges periódusok, bizonyíthatóak a vulkáni tevékenység okozta lehűlések, valamint a nap(folt)tevékenység (radiative forcing) bizonyosan befolyásolja bolygónk hőháztartását. Ma már azt is biztosan tudjuk, hogy a széndioxid mellett 138
a metán és a vízpára legalább olyan hatékony üvegházhatás fokozó, sőt az aeroszolok és egyéb mikroszemcsék a felhőképződésen keresztül szintén alapvetően befolyásolják a Föld albedóját. Forrás: 4. ábra: A sokat vitatott "hokiütő" ábra, amely szerint az utolsó évtizedekben felgyorsult a globális felmelegedés. A legnagyobb szerepet a hővisszatükrözésben és elnyelésben a hó és jégtakaró játsza, csak sajnos azt nem tudjuk, hogy a visszacsatolás negatív vagy pozitív. Az albedó a testekre érkező elektromágneses sugarak visszaverődési mértékének mutatója, amelyet leginkább csak a látható fény tartományában mérnek, és leggyakrabban az égitestek fényességével kapcsolatban emlegetnek.
Ezzel a fejlesztéssel párhuzamosan végezhető az agrártevékenységek diverzifikációja, javítható a mezőgazdasági termékek marketingje vagy bővíthetők a kézműipari tevékenységek (3. A célfa felépítése után választható(k) ki az(ok) a megoldási változat(ok), amely(ek) a továbblépéshez vezethet(nek). 124
3. 6
Logikai keretmátrix Holló Márta
A projekttervezéshez és irányításhoz használt módszer a logikai keretmátrix, amely alkalmas arra, hogy az érdekcsoportok azonosítsák és elemezzék a problémáikat, valamint abból könnyen és világosan meghatározzák a fejlesztéseik célját, az elvégzendő tevékenységeket, valamint a megvalósítás nyomon követését is segítheti. A módszert az 1960'as években fejlesztette ki az USA külföldi segélyek kihelyezésével foglalkozó szervezete (USAID) abból a célból, hogy segítse a fejlesztési tevékenységek tervezését, irányítását és értékelését. A mátrix alkalmazott módszer a vállalati projektciklus-menedzsmentben és egyes Európai Uniós forrásokra kiírt pályázatoknál is, a pályázat stratégiai tervezésének a részét képezi.