Idővel ez a kettő kontinens tovább osztódott, és így jött létre a ma is ismert hét kontinens. A tudósok egy csoportja úgy véli, hogy 250-300 millió év múlva a kontinensek újra egyesülnek majd, és egyetlen szuperkontinenssé fognak válni, mely a Pangea Ultima névre hallgat majd. A massachusettsi Institute of Technology kutatói olyan elméletet hoztak napvilágra, mely betekintést nyújt az első tömeges kihalás hátterébe, mely a földi élőlények közel 90% -át elpusztította. A Methanosarcina nevű baktérium az óceánokban terjedt el körülbelül 252 millió évvel ezelőtt, ami a tudomány mai álláspontja szerint a rovarok egyetlen (ismert) tömeges kihalását váltotta ki a múltban. Emellett az Archosaurs számára is egyedülálló lehetőséget teremtett a továbbfejlődésre. Mint tudjuk, Földünk felszínének 71% -át víz borítja. A napfény pedig nem tud áthatolni a 200 méternél vastagabb vízrétegen, így tulajdonképpen a bolygónk egy hatalmas részét mindig sötétség borítja. Annak ellenére, hogy az Amerikai Szamoa részét képező Rose Atoll mindössze 2000 km-re fekszik a Kiribati részét képező Kirimati-szigettől, a két szomszédos sziget közötti időeltolódás 24 óra.
Ady Endre: Búcsúztató | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
Sőt! Talán érdemes lenne az erdőgazdaságoknak is elgondolkodni ezen a problémán, hiszen a dombos, hegyvidékes területek hozzájuk tartoznak. A természet által kialakított vízmosások szintén be vannak nőve bokrokkal, sok esetben fákkal. Ezeket a természetes csatornákat a víz maga alakította ki hosszú évek alatt. Most is ezeken folyna le, ha tudna, de mivel el van szinte tömve, így más helyet, más útvonalat keres magának, és talál, ami aztán egy lakott területen csapódik le, hatalmas károkat okozva. Olyan helyről ömlik a nagy mennyiségű víz, ahonnan nem is számítanak rá, pontosan a miatt, hogy nem a megfelelő mederben folyik a víz. Nézzünk néhány adatot. 2010, és 2017 között a tavaszi-nyári viharkárok 73 milliárd forintba kerültek. Forrás: MABISZ, Portfolio
Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon ekkora összegből, mennyi karbantartási munkát lehetne elvégezni, nem beszélve arról, hogy hány családnak okoz igen nagy gondot, ha viharkár éri őket. A testi, lelki megrázkódtatást vajon nem lenne jobb elkerülni?
Tudjuk, hogy ez nem lehetséges a fizikai és kémiai változások miatt. Viszont. A progenota (a proto-sejt) volt az első olyan életnek tekinthető élőlény, amelyet membrán határolt, örökítőanyagot (DNS) tartalmazott és tulajdonságait átörökítette utódaira. Az első progenota kb. 4 milliárd éve képződhetett. Azt hiszem elég érdekes dologhoz érkeztünk. A számításunkból következik, hogy ez is 40 000 darab civilizációt takar. Vajon lehetséges az, hogy több életforma is kialakult a Föld története során. Nézzünk meg egy másik oldalt is. Ami jelenleg megtalálható a világon, és ember alkotta, ahhoz hogy teljesen eltűnjön kb. 120 000 évre van szükség. Ennyi idő alatt mindent visszavesz a természet. Beton, üveg, műanyag, vas, és minden anyag elporlad ennyi idő alatt. Lehet találni táblázatokat arra vonatkozóan, hogy egyes anyagoknak mennyi a lebomlási ideje. Egy műanyag dobozra 1 millió évet adnak meg. Úgy gondolom, ez nem egy jól meghatározott évszám. Túl sok, ha figyelembe vesszük, hogy aránylag milyen rövid idő alatt teszi tönkre a napsugár a műanyag termékeket, még akkor is, ha a mikrorészecskéket is figyelembe vesszük.
Az egyes fajok északabbra vándorolnak, mert ott találják meg az ideális vízhőmérsékletet. Ez legfőképpen a halállományra veszélyes, mert még ma is nagyon sokan élnek meg a halászatból. A lényeg, hogy jelentősen megváltozik, megváltozott a tengerek és óceánok hőmérséklete. Egy kicsit lépjünk vissza. Az 1750-es évek ipari forradalmától számítva, megközelítőleg 375 milliárd tonna szén került a légkörbe szén-dioxid formájában, ez 375 gigatonna. 1750 óta egynegyed részét az óceánok elnyelték. Ez azt jelenti, hogy 281, 25 gigatonna itt van a légkörben. Ehhez a mennyiséghez még hozzájön az egyéb gázok mennyisége. A lényeg az, hogy melegednek a világóceánok, nem is keveset. Dél-Amerika partjainál már közel 4000 méteren is ki lehet mutatni a víz melegedését. A Laptyev-tenger északi szélesség 76 fokánál, valamint a keleti hosszúság 125 fokánál 5 Celsius fokkal melegebb a víz. Ez nagyon nagy melegedés. Van még valami. A szén-dioxid elnyelése jó dolog a légkörnek, de rossz a víznek, ugyanis savasodás indul meg, ezáltal megváltozik a tengervíz kémiai összetétele, amely kihatással van minden élőlényre, amelyek a tengerekben élnek.
- Nagy virágos Tapéták széles választéka - Pick Pack Decor webáruház
- Furcsaságok a földön járni
- Német napelem gyártók
- Furcsaságok a földön kívül
- Tibet titkai - érdekességek a világ tetejéről | OTP Travel utazási iroda
A Föld lakossága
7, 8 milliárd fő
A Föld légkörének emelkedése 1880-tól
1, 18 Celsius fok
A szálló por mennyisége
felbecsülhetetlen
A klímaváltozás okozta katasztrófák száma 2009-2019
1690
A természeti katasztrófák miatt elvándoroltak száma 2000-től
450 millió
Az üvegházhatású gázok mennyisége, csak szén-dioxid
375 gigatonna
Látható, hogy a legfontosabb adatok növekednek. Vajon meddig képes a Föld az egyensúlyt fenntartani? Nagy kérdés. Még ma is igen sokan akadnak, akik azt vallják, hogy a nincs semmi baj, minden rendben van. A szomorú az, hogy ezt tudósok állítják. Valamit nem értek, lehet, hogy csak én. Ha egyszer olyan adatok látnak napvilágot, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy jelentős változások vannak folyamatban, és ezek az idő előrehaladtával növekedni fognak, akkor miért állítják az ellenkezőjét. Nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy 60 év alatt jelentős változás állt be. Most vagy nem akarják bevallani, vagy túl sok pénz forog kockán. Azt kell mondani, hogy ezt a gyönyörű bolygót csak egyszer lehet tönkretenni.
8 furcsaság a Földön, amire a tudósok a mai napig nem találják a magyarázatot - Női Portál
Időnként felröppennek hírek, hogy "világvége" lesz. Vajon lehet-e összefüggés egy ilyen hír, és a civilizációk eltűnése-feltűnése között? Arról van szó, hogy túl sok idő telt el azóta, hogy egy civilizáció alakuljon ki a bolygónkon. Úgy vélem, hogy több civilizáció is jelen volt már a Földön az eltelt évmilliárdok alatt. Nagyon nagy számokról beszélünk. Ne felejtsék el, hogy ez igen hosszú idő. Sok esetben a változás, a módosulat sokkal gyorsabban, sokkal hamarabb be tud következni. Vélhetően úgy 2, 5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első baktériumok, majd elindult a fejlődés. Időnként előfordulnak a Föld élővilágát részben elpusztító jelenségek. Vegyünk egy nagy számot, az 50 milliót. Tételezzük fel, hogy ennyi idő alatt újra ki tud fejlődni egy új társadalom. Ki kell hangsúlyozni, hogy nem a nulláról indul a fejlődés. Ha kivonjuk a 2, 5 milliárd évből az 50 millió évet, akkor 50 világpusztulás volt már. De ne vegyünk pontos határértékeket. Adjunk még 1 milliárd évet egy tökéletes kifejlődéshez.
Típusa régi röghegység. Az Alpok Európában található, 1200km hosszú, legmagasabb pontja a Mont Blanc 4808m. Típusa gyűrődéses lánchegység. A Kárpátok szintén Európában található, hossza 1700km, legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs 2655m. Típusa fiatal lánchegység. Az Appenninek Európában található, 1200km hosszú, legmagasabb pontja a Gran Sasso d'Italia 2912m. Típusa gyűrt lánchegység. A Skandináv-hegység Európa része, 1700km hosszú, legmagasabb pontja a Galdhopiggen csúcs, 2469m. Típus röghegység. A Dínári-hegység szintén Euróban található, 645km hosszú, legmagasabb pontja a Maja Jezerce 2694m. Típusa fiatal lánchegység. A Pireneusok is Európa részét képezik, hossza 491km, legmagasabb pontja az Aneto 3404m. Típusa fiatal lánchegység. Az Atlasz hegység Afrika északi részén található 2550km hosszú, és a legmagasabb pontja a Dzsebel Túgkal 4167m. Típus fiatal lánchegység. A Kaukázus Európa, Ázsia határán található, hossza 1100km, legmagasabb pontja az Elbrusz 5642m. Típus fiatal lánchegység.
"Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk – még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetés" – állítja David A. King, a brit kormány tudományos főtanácsadója. Korábbi lépésekSzerkesztés
A globális felmelegedés gyorsulásáról már 1952-ben bizonyítékok álltak a rendelkezésünkre. 1972 júniusában Stockholmban első alkalommal szervezett az ENSZ konferenciát az emberi környezet megóvása érdekében. A konferencián napirendre került az üvegházhatású gázok emissziójának és a légköri aeroszolterhelés csökkentésének kérdése. A résztvevők döntöttek egy környezetvédelemmel foglalkozó ENSZ-program, az UNEP elindításáról. Továbbá javaslatot tettek arra, hogy a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU) és a Meteorológiai Világszövetség (WMO) együttműködésével létrejött terv, a Globális Légkörkutatási Program (GARP) keretében foglalkozzanak az éghajlati folyamatok behatóbb tanulmányozásával. A GARP irányító testülete 1974 novemberében Budapesten tartott ülésén elhatározta egy klímadinamikai alapprogram létrehozását, valamint ismertette az elvégzendő feladatokat.
A legextrémebb sivatagi régió a McMurdo száraz völgy. A leáramló, 320 km/h-s sebességgel süvítő szél képes felszárítani a területen lévő összes nedvességet. Ennek következtében a McMurdo száraz völgyeket a Marshoz leginkább hasonlító földi tájnak tartják. Pinterest
7. Aranyos bolygó
Tudtad, hogy a Földön rengeteg arany van? Gyakorlatilag annál is több, mint amivel teljes felszínét be tudnánk borítani. De van egy bökkenő. A zöme a tengerekben és óceánokban található és ott is apró pikkelyekre bomlottak és így nem éri meg a befektetett energia, hogy összegyűjtsék ezeket. +1. A legnagyobb élőlény
Nos, ha legekről van szó, biztosan sokan a valóban hatalmas kék bálnára gondoltok, de az első hely valójában nem őt illeti. A legnagyobb élőlény a Földön, ugyanis egy gomba. Pontosabban egy oregoni legalább 2400 éves mézgombatelep, a Kék-hegységben. 130 méteres hosszával, a bálnát kenterbeverő 180 tonnás súlyával közel 10 km2-et borít be nyúlványaival. BBC
Forrás: Brightside
Lead: Pexels