Volt egy közösség a kapcsolatrendszerünkben, amely jól láthatóan más szempontok szerint szerveződött. A településszerkezeti megoldásuk nem volt egységes: volt egy szabályos téglalapot formázó, szorosan egymás mellé épített házakkal körülvett, egyik oldalán nyitott, a 20. század végén divatos átriumos építésmódra határozottan emlékeztető közös udvar. A nyitott oldal egyben kocsiút volt, a falu közlekedőhálózatának része, amiből értelemszerűen következik, hogy ez a telep nem a falu szélén vagy azon kívül volt, hanem bent a faluban. A jelzett kocsiút mellett mindkét irányban további roma családok laktak kertes házakban. Egyes családok művelték a kertjüket, mások nem. Ebben a vegyes etnikumú közösségben magyar és oláh cigányok is éltek, s akadtak köztük olyanok is, akik láthatólag egyik etnikai közösséghez sem tartoztak. Társas viszonyaik ennek ellenére kiegyensúlyozottak voltak. Előfordult, hogy egy magyar cigánynak oláh cigány felesége volt és fordítva. Máshol ez elképzelhetetlen lett volna.
- Átok jelentése cigányul » DictZone Magyar-Cigány szótár
- Milyen Cigány ÁTKOK vannak? Vagy hogy szoktak átkozódni meg hogy gunyólódni?...
- Káromlások :) | nlc
Átok jelentése cigányul » DictZone Magyar-Cigány szótár
olyat ami nem árthat senkinek vagy olyat amivel megtréfálhatunk valakit? Persze nem rontásra eptember 19, 2013 3:37 1 year ago
Susi (Author)HA körbenéznél és látnál is, akkor találnál varázslatot és varázsigét is itt a oldalon. Mégpedig olyat, amit akár még használni is tudsz, persze ha megteszed érte, amit meg kell si2019-05-06T15:02:21+00:00Share This Story, Choose Your Platform! Page load link
Go to Top
Nyelvhasználatukra jellemző, hogy többnyire magyarul beszéltek, de ismerték a mi nyelvünket is - nem tökéletesen. Törték a cigányt, amiből arra lehet következtetni, hogy tőlünk, illetve a környezetükben élő más magyar cigányoktól tanulták meg, vették át a kárpáti cigány nyelvet, leginkább a házasságkötések révén. Úgy tűnik, náluk nem léteztek a mi kapcsolatainkat kordában tartó tilalmak. Egyvalami volt csak, ami amolyan fékként funkcionált: a szóbeszéd szerint ebben a közösségben létezett a vérbosszú. Történetek keringtek arról, ki kit ölt meg, színes leírásokat lehetett hallani az állítólag megtörtént eseményekről, a válaszlépésekről, a vérbosszú folyamatáról, de a valóságban soha senkinek nem esett bántódása. Ha az illető csoporthoz tartozó kortárs barátaimat faggatni próbáltam, rendszerint zavart mosoly volt a válasz, magyarázatot senki sem tudott adni. Minden bizonnyal ez az elrettentő mese csupán a csoportintegritás védelmét szolgálta. Úgy működött ez a csoport, mint egy génbank: a "vérátömlesztés" óvott a belterjességből fakadó betegségek ellen.
Milyen Cigány ÁTKOK vannak? Vagy hogy szoktak átkozódni meg hogy gunyólódni?...
A többségi közlekedőutaktól független, a romák által kizárólagosan használt gyalogútrendszer egyben információs hálózatként is működött. Mivel valaki mindig úton volt, az információk naprakészen térjedtek. Ezek a mágikus jelentőségű utak, ösvények részei voltak a romák által kizárólagosan használt térnek. (Már a 2000-es évek elején történt, hogy meglátogattuk egy lelkész ismerősünket, aki egy eldugott kis cserháti zsákfaluban szolgál. Egy kis létszámú, de roppant erős kultúrájú cigány közösség is él itt, még szinte ősinek mondható természetközeli állapotban. A pap a segítségemre számítva elpanaszolta, hogy a cigány lakossággal nemhogy megkedveltetnie nem sikerül magát, de minden igyekezete ellenére kifejezetten gyűlölik őt. Beszélgetés közben lassan megvilágosodott előttem a konfliktus oka: ebben a roma csoportban elevenen élnek a hagyományok, törvények, szokások, s megvannak a maguk kizárólagosan használt útjaik, ösvényeik. Az egyik ilyen ösvény a parókiához tartozó kerten át vezetett, melyet a korábbi lelkészek nem gondoztak, s emberemlékezet óta amolyan senkiföldje volt.
A félig földbe vájt kunyhókban lakó nógrádszakáli csoport az ötvenes-hatvanas évekre kilátástalan helyzetbe került volna, olyan óriási távolság választotta már el a többségi társadalom elfogadott normáitól, életformájától, ha a természet a segítségükre nem siet: az ötvenes évek végétől ez a csoport messze földön híres szép lányokat termett, akik azután kirajzottak, s mint megannyi Carmen járták a környék rendezvényeit, búcsúit, míg mind férjhez nem mentek. Túlnyomó részük jó feleség, jó családanya lett, új közösségük megbecsülte őket, aminek az lett az eredménye, hogy a földbe vájt kunyhósok csoportja néhány év alatt "felszívódott". Endrefalván, közösudvaros telepen éltek a bőrösök: a levágott háziállatok - nyúl, kecske, birka, marha - bőrét vásárolták fel házról-házra járva, és adták tovább a feldolgozónak. Volt, aki nagyban űzte az ipart, oly módon, hogy megbízottai vásárolták fel az árut, ezáltal nagyobb területre tudták kiterjeszteni tevékenységüket. Ugyancsak közösudvarosok voltak a rongyozók is, akik a levetett, kinőtt ruhákat vásárolták fel fillérekért vagy olcsó használati tárgyakért (fésű, zsebtükör, varrókészlet stb.
Káromlások :) | nlc
- Átok jelentése cigányul » DictZone Magyar-Cigány szótár
- A hitelmoratórium csapdájában – Tepénzed
- Nagyon ers protezis ragasztó -
- Apavadászat teljes film magyarul online
- Szekszárd kórház nőgyógyászat esztergom
- Káromlások :) | nlc
- Trollok teljes mesefilm magyarul videa
Készültem erre a cikkre, de bizony komoly akadályokba ütköztem. Még roma származású néprajzosok sem akartak nekem beszélni arról, hogy mitől olyan misztikusak a roma átkok. Mindenféle - mások által megírt - könyvekre hivatkoztak, de választ szinte senki nem adott. Hisz ez egy olyan dolog, amiről épp a romák beszélnek nagyon nehezen. Napjainkban is olyan mítosz övezi, hogy félnek még csak a témát is a szájukra venni. A legerősebb átok? Igen vagy nem? Pedig azt azért tudhatjuk, hogy – mint a nem roma kultúrákban is – egyre nagyobb az érdeklődés a misztériumok, így az átkok iránt is. Hisz túl sok mindent kell felfognunk, túl sok érthetetlen eseményt kell feldolgoznunk minden nap. Így ezeknek egy részét – főleg a negatív hatásokat – előszeretettel magyarázzuk ma is átkokkal. Így volt ez a még vándorló, a civilizációból kizárt roma közösségekben is. A nagyon erősen vallásos közösségekben Isten segítségét kérték a természeti népek, ha helyzetükben javulást akartak. S ez abban az esetben is így volt, ha ehhez – mármint az egyéni érdekek érvényesüléséhez – egy másik embert kellett rosszabb helyzetbe hozni, ha érdekellentétek voltak.
A munkáscsaládok mind nagyobb számban költöztek el ezekből az egy- és kétszobás, komfortos lakásokból, s helyükre náluk jóval szegényebb emberek, többnyire romák érkeztek, s már nemcsak Salgótarjánból, hanem a környék falvaiból is. (Számos üres lakás ajtaját, ablakát befalazták, nehogy az önkényes lakásfoglalók beköltözhessenek. ) Olyan lett ez a lakótelep, amilyennek a filmek a latin-amerikai vagy ázsiai nyomornegyedeket mutatják. Az utcákon kóbor kutyák keresgéltek a halomban álló szemétben, s mivel a lakók többsége még a vízhasználati díjat sem tudta fizetni, elzárták a csapot (habár - azt hiszem - ez alkotmányellenes), amiért is gumitömlőkkel vezették föl az emeleti függőfolyosókra az utcán lévő csapokról (valószínűleg a tűzcsapokról) a vizet. Abban a korban voltam, amikor a fiúknak házasodniuk kell. Nagy volt a rám nehezedő nyomás. Az a körülmény, hogy a fiatalok a biológiai érést követően azonnal házasságot kötöttek, feszültségmentessé tette az átmenetet, a felnőtté válást. A fiatalok korán, már tizenkét-tizenhárom éves korukban elsajátították a család jellemző gazdasági tevékenységeinek gyakor- lásához szükséges ismereteket is.