– írja Erős Vilmos a kötetről tanulmányában. Perjés Géza 1993-ban (Forrás: Száműzöttek magántörténelme dokumentumfilm, Youtube)
Perjés Géza életében közel hetven tanulmányt és nyolc önálló kötetet jegyzett. Több tanulmánya megjelent németül, angolul, franciául neves nemzetközi szakmai lapokban. Mohács c. kötetét kiadták angolul és török nyelven is, évtizedekig az egyik legjobban ismert magyar hadtörténész volt nemzetközi szinten. Legfőbb kutatási területe a 16-18. századi hadtörténet, legfontosabb műveit Zrínyi Miklósról, a török és a kuruc kor háborúiról írta. Maradandót alkotott az agrártörténet és a történeti demográfia-statisztika területén is. 1983-as nyugdíjba vonulása után is tovább dolgozott. Tagja lett a Hadtörténeti Közlemények szerkesztő bizottságának illetve a Történelmi Filmalapítványnak. A rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány 1992-ben a Honvédelmi Minisztérium Tanácsadó Testület elnökének nevezte ki, a tisztséget a 1994-ig töltötte be. 2003. október 10-én, Budapesten hunyt el, 86 éves korában.
- 7 napos
- Rukkola Könyvcserélde - rukkolj, happolj, olvass | Rukkola.hu
7 napos
A horvát nemes missilisének elbeszélésébõl azt tetszik ki ugyanis, hogy a Pacos -i harcokra Esztergom várának a szintén Ibrahim pasa jelenlétében, személyes vezérlete alatt lefolyt sikertelen ostromát követõen, tehát valamikor szeptember 15. tájt került sor, ami tehát az említett tolnai várossal való azonosítást kizárja, lévén a nagyvezír, miután 20-án délelõtt átkelt Pestre, a Duna Tisza közén vonult ki az országból. 14 Zárai a nagyvezír-beglerbég unokaöccsének a Pacos -i erõdítés megvívása során történt elestére vonatkozó információja ugyanakkor talán összefüggésbe hozható egy másik fontos, alább hivatkozott forrásunk érdekes adatával. A levélbõl kiderül egyébként az is, hogy Zárai az 1526-os harcok egyetlen eseményének sem volt szemtanúja, így értesülései másodkézbõl, esetleg nem a legpontosabb hírközlõktõl származtak. Érdemes megjegyeznünk továbbá azt is: az olasz nyelvû levél csak átírásban maradt fenn, ilyenformán a Pacos alak másolási hibából is eredhet. Mi magunk elképzelhetõnek, sõt, valószínûbbnek tartjuk, hogy Zárai ezen tudósítása a Maróton történtekre vonatkozik, vagy esetleg egy másik, korábban, Paksnál lezajlott összecsapás eseményeivel, illetve körülményeivel való összekeverésén alapul.
Ibrahim Zárai Jeromos közlésével ellentétben bizonyosan nem tartott a különítménnyel, azt ugyanis a szultáni hadinapló a csoportosítás odavezénylése kapcsán okvetlenül megjegyezte volna, ugyanakkor épp e forrásból tudjuk, hogy a nagyvezír még 14-én is a szultán oldalán, a székváros mellett tartózkodott. A tehát legkevesebb 6000 fõnyi török sereg egyesülvén az addig a magyarokat ostromzár alatt tartó csapategységgel, azonnal megrohanta az erõdtábort. Az oszmán haderõ méltán híres és elit csapatnemének tartott, jobbára minõségi puskákkal felszerelt janicsárság és az ágyúk pusztító tüze gyorsan megtörte és szétzilálta a védõk ellenállását, majd a harc harmadik napján meghozta a gyõzelmet. Az elkeseredett, kíméletlen küzdelemben a törökök is érzékeny, számottevõ veszteségeket szenvedtek. Valószínûleg itt és ekkor, a maróti tábor végórájában esett el egy magyar puskagolyótól eltalálva az a magas rangú török fõtiszt, akinek halálát Gyöngyösi Gergely rendgenerális a pálosok történetérõl írt munkájában megörökítette.
Rukkola Könyvcserélde - rukkolj, happolj, olvass | Rukkola.hu
Lajos magyar királyhoz, 1526. május elején
38 38 42 43 44 45 46
Előkészületek
Antonio Giovanni da Burgio pápai követ levele Jacopo Sadoleto pápai titkárnak, Buda, 1526. május 9. május 24. Ferdinánd osztrák főherceg levele V. Károly német-római császárhoz, Speyer, 1526. május 25. május 30. Lajos magyar király hadba hívó levele Sopron városához, Buda, 1526. június 1. június 5. június 13. június 18. június 19. Lajos magyar király levele Andrea Gritti velencei dózséhoz, 1526. június 21. június 24II. Lajos magyar király levele Batthyány Ferenc horvát-szlavón bánnak, 1526. június 24Szálkái László esztergomi érsek levele Miklós besztercebányai plébánoshoz, 1526. június 24. (Részlet)
47 49 50 52 53 54 55 57 59 60 61 61 62
Tomori Pál kalocsai érsek levele II. Lajos magyar királyhoz, Pétervárad, 1526. június 25. június 30. július elején Tomori Pál kalocsai érsek levele II. július 5. július 8. július 10. július 13. július 16. Lajos magyar király 10 000 arany kölcsönt vesz fel Szerencsés Imrétől a hadikészületekre, Buda, 1526. július 20.
- Perjés géza mohács térkép
- Mohács és a török hódítás
- Perjés géza mohács állás
Perjés ezt az adatot sem említi, hiszen ez valószínűsítené, hogy magyar részről előzőleg, 1524-ben is alighanem ugyanezen követtel próbáltak egyezségre jutni. Ha ugyanis 1524-ben új követ érkezett volna, akkor hazatértekor miért tartották volna elődjét továbbra is fogva? Ha meg ez sem tért haza, akkor miért csak elődjével tárgyaltak volna további két év múlva is? Nándorfehérvár
Könyvemben feltételeztem, hogy ha e követ 1524-ben valóban adófizetést és szabad katonai átvonulást követelt Magyarországtól, akkor erre nézve Isztambulból bizalmas pótutasítást kaphatott. Azt, hogy a magyar kormány magától, önként ajánlott volna fel ily súlyos feltételeket, soha nem írtam - ezt a "logikai hibát" Perjés próbálja utólag becsempészni szövegembe, hogy aztán kifogásolni tudja. De igen tanulságos azon egykorú, velencei adatok félremagyarázása is, amelyek szerint bizonyos horvát nagyurak, akiket részben név szerint ismerünk, 1521 tavaszán Tomaso Negro püspököt azzal küldték Rómába és Velencébe, hogy ha nem kapnak kellő támogatást, meghódolnak a töröknek.