A csuklókat nem hajtott, ún. futó forgóvázak támasztják alá. A csuklós kocsik a C középrész és egy forgóváz kihagyásával kétrészes, hattengelyű változatban is készülhetnek. Az egységesség érdekében mindkét változat gépi berendezése azonos, ezért a motorteljesítményt és a kapcsolóberendezés nagyságát a háromrészes változat határozta meg. Ugyancsak az egységesség kedvéért viszont az egész gépi berendezés az A és B kocsirészen van elhelyezve (20. ábra), a C középrészen csak a saját magához tartozó részek (ajtómozgatás, világítás, a negyedik forgóváz fékje), valamint átmenő kábelek vannak, úgyhogy a kétféle kocsi a középrész ki- vagy beiktatásával bármikor átalakítható a másik változatra. A négy szélső tengely van hajtva. A csuklós részt tehát négytengelyű. motorkocsival egybeépített egész (vagy fél) pótkocsinak is tekinthetjük. Ez a kalauzlétszám csökkentésén kívül biztosítja a pótkocsis üzem műszaki előnyeit is, ti. azt, hogy két kocsinak megfelelő férőhelyhez csak egy kocsira való gépi berendezést kell üzemben tartani anélkül, hogy a két kocsi közötti holt tér és a csatolás problémái jelentkeznének.
Ganz Villamossági Művek könyvei - lira.hu online könyváruház
- Ganz villamossági művek zrt
- Tacskó kiskutya ajándékba online
- Ganz villamossági művek átírás
- Ganz villamossági művek állás
- Stratégiai cég lett a Ganz Villamossági Művek jogutódja
- JÁTÉKSZABÁLYZAT MOL eco+ Autógáz Négypecsétes titok elnevezésű nyereményjátékhoz - PDF Free Download
- Dr. Asztalos Péter: A 100 éves Ganz Villamossági Művek gyártmányainak fejlődése (Ganz Villamossági Művek, 1978) - antikvarium.hu
- MTVA Archívum | Ipar - Ganz Villamossági Művek
- FÉG GRP kutatás - Index Fórum
Az "A" kocsirészen levő 1-2 motorhoz tartozó részek az "A" kocsirészen, a 3-4 motorhoz tartozók pedig a "B" kocsirészen vannak (20. Mivel az RA ellenállás és a hozzátartozó K10–K16 kontaktorok szintén az "A" kocsirészen, az RB és a K20–K27 kontaktorok pedig a "B" kocsirészen vannak, menetkapcsolásban csak a soros és hídkontaktorhoz tartozó összeköttetések mennek át a csuklókon, fékezéskor pedig egyáltalán nincs szükség főáramköri csuklóátvezetésre. A két fékáramkör tehát térbelileg is függetlenné vált egymástól, aminek teljessé tételére a két körben a vezérkontroller után a fékkapcsolás vezérlését is függetlenítettük egymástól. Ez tovább fokozza a fékezés biztonságát. A menetirányváltók szétválasztása következtében a motorpárokat saját menetirányváltójukkal könnyen lehet az áramkörből kiselejtezni. Ezek az előnyök kárpótolnak azért a hátrányért, hogy kettő helyett négy működtető mechanizmusra van szükség. 14. A főáramkör kapcsolása 1 – nagyfeszültségű segédüzemek (motorgenerátor, sínfék, váltóállítás, fűtés), 2 – az "A" kocsirészen, 3 – "B" kocsirészen, 4 – előgerjesztés, 5 – jelzés, világítás, 6 – motorgenerátor és vezérlés, 7 – szolenoid fékmágnesek, 8 – akkumulátoros sínfékezés, 9 – menetirányváltó, 10 – menet-fékkapcsoló
16.
1878-ban megalapították Budán a Kacsa utca 18-ban a Ganz-gyár Elektrotechnikai Osztályát. 1880-ban megvásárolták az Első Magyar Vasúti Kocsigyár Rt. vagongyártó telepét. 1887-ben megvették, majd jelentősen fejlesztették a leobersdorfi gépgyárat Ausztriában. Az 1880-as évek végén bérbe vették Horvátországban, Topuskó megyében a petrovagorai nagyolvasztót. A loebsdorfi gépgyár 1887-es megvásárlásával a Ganz-gyár egy sor elkészült, de üzemképtelen motorhoz jutott. Mechwart a motorok javítását Bánki Donátra és a Budapesti Műegyetem Tanműhelyének vezetőjére, a motorgyártásban már hírnevet szerzett Csonka Jánosra bízta. Az együttműködés során a használhatatlan motorok rendbehozatalán túl gáz- és nyersolajmotorok sorát fejlesztették ki 1889 és 1896 között. Közös fejlesztőmunkájuk gyümölcseként született 1893-ban a karburátor. A gázvilágításnak villamos fénnyel való helyettesítésével már 1843-ban is próbálkoztak. A "Didaskalia" című francia folyóirat 1843. szeptember 3-i száma ismertet egy ilyen kísérletet: "A kísérletek, miket Párizsban a villamosfénynek a gázvilágítás helyett használatba hozása végett a Couti quain tették, igen jól sikerültek.
Ha a felsővezetéki áram megszakad, a sínfékek automatikusan az akkumulátorból veszik fel a gerjesztőáramot. A szelepként alkalmazott 150 A-es, ill. 100 A-es
szilícium diódák révén az átkapcsoláshoz csak egyetlen érintkező szükséges. A későbbi kocsikon a felsővezetéki táplálás el fog maradni. Az akkumulátoros sínfékkontaktornak két, egymással ellentétes értelmű gerjesztést adó működtető tekercse van. Az irányváltó "Előre" vagy "Hátra" állásában mindkét tekercs feszültséget kap és a kontaktor nem húz be. Sínfékezéskor az egyik tekercs áramkörét megszakítjuk. Az akkumulátoros sínfékezés biztonsági fék szerepét tölti be, mert bármelyik tekercs áramkörének megszakadása vagy zárlata esetén a kontaktor a másik tekercs hatására behúz, sínfékezés következik be, és a kocsi mozgásképtelenné válik. Az egyik tekercs áramköre az akkumulátoros sínfékezés fővezetékéből, a másiké a vezérlés fővezetékéből ágazik le, tehát az akkumulátoros sínfékkontaktor állandó ellenőrzés alatt tartja az akkumulátoros sínfékezés összes áramkörét és a vezérlési főbiztosítót.
Dr. Asztalos Péter: A 100 éves Ganz Villamossági Művek gyártmányainak fejlődése (Ganz Villamossági Művek, 1978) - antikvarium.hu
Az olajat 1911 óta tisztítjuk centrifugálással 2 Elektrotechnika
6 Elektrotechnika 73. 8. A 10 OOO-ik (szellőzött) transzformátor (1899) 1905-ben olyan vízhűtésű transzformátorokat (9. ábra) kezdtünk gyártani, amelyeknél az olajedényben a fedél és a felső járom között hűtővízzel táplált csőkígyót helyeztek el. A legnagyobb ezek közül 21 MVA-es volt, 1911-ben. Hasonló módon csúcsteljesítményt jelentettek az 1911-ben gyártott és a dalmáciai Kraljevac- Dugirat közötti távvezetékhez készült 16f21 MVA-es, belső vizhűtésű transzformátorok is. Ezekből az évekbő l meg kell említenünk a dalmáciai Sibenik és Dugirat városokban épült karbidgyárak 1500, ill. 2500 kva teljesítményű, egyfázisú, szintén belső vízhűtésű, köpenytranszformátorait is, amelyeknek 50 V-os kisfeszültségű oldalán az áramerősség 30, ill. 50 ka volt. A nagyáramú tekercselést egyetlen "menet" alkotta, amely 6, egymással párhuzamosan kapcsolt vörösréz lemezből állt. A húszas években mesterséges olajáramlású nagy transzformátorokat gyártottunk, amelyeknél az olaj at az edényen kívül elhelyezett olaj-víz hűtőkben hűtött é k le.
A végső tulajdonos egy dúsgazdag család, a Thaparok voltak, ők birtokolták a tőzsdén forgó cégben a legnagyobb pakettet. Az elmúlt másfél évtizedben a harmadik generáció képviselője, a dollármilliárdos Gautam Thapar (Avantha Group) volt a cég legfontosabb embere. Európai terjeszkedés
A CG ázsiai sikerei után 2005-ben indította európai offenzíváját, először megvette a belga Pauwels-csoportot, majd évente vett egy-egy újabb érdekeltséget. A nagy nyomulásnak részben az Indián kívüli piacok meghódítása, részben a fejlett technológiák, a know how-ok megszerzése volt a célja. A társaság életét régóta követő forrásaink szerint a Ganztól például egy nagy távolságokat is jól kiszolgáló (korábban az orosz, de akár az indiai piacon is használható) 765 kV-os transzformátor, illetve egy nagyfeszültségű kapcsolóberendezés volt különösen vonzó a vevőnek. A társaság a belga, majd a magyar megjelenés után vett még ázsiai cégeket, de spanyol, ír, kanadai és amerikai gyárakat is, ám a gyors terjeszkedés nemcsak pénzügyileg, de integrációs feladatként is túlságosan megterhelő volt.
Ugyancsak nem egy, később világhírnevet szerzett mérnök, feltaláló, és üzemvezető, mint Siemens, Schuckert, és Rathenau dolgozott a villamosság titkait kutatva, laboratóriumában. A dinamógép feltalálása világraszóló találmány volt (melyhez foghatót 18-19 év múlva a transzformátor feltalálása jelentett) és e két találmány megalkotása az emberi társadalom történetének új fejezetét nyitotta meg az elektromosság gyakorlati hasznosításának lehetősége által, és megkezdődött a villamosság korszaka. Óriási lehetőségek nyíltak meg az elektrotechnika tudományos és gyakorlati felhasználása előtt, amiket Mechwart András meglátott. Technikai zsenialitásával felismerte a területen meglévő fel nem tárt lehetőségeket, és gyorsan reagálva kísérletekbe kezdett villamos gépek előállítására. 1876-ban, amint egy későbbi gyárleírás megemlíti, csupán kísérletképpen, alkalmazkodva a kor ismereteihez, dinamógépek készítésével próbálkoztak, és az első, világításhoz szükséges gépek igen tökéletlen kivitelben 1877-ben el is készültek.
Ipar - Ganz Villamossági Művek
Magyarország, Budapest, Budapest
Budapest, 1969. július 30. Egy fiatal szerelő a török exportra készülő elektromos megszakító berendezésen dolgozik a Ganz Villamossági Műveknél. MTI Fotó: Bara István
1897-ben épült fel Ganz Villamossági Művek elődjének Lövőház utcai épülete. Az 1920-as években megindult hazai villamosítás vezető vállalata lett a Ganz, de mindent romba döntöttek a második világháborús pusztítások. Az újjáépült gyár 1949-től Ganz Villamossági Gyár néven önállóvá vált, majd 1963-tól Ganz Villamossági Művek lett. Készítette: Bara István
Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-862829
Fájlnév:
ICC: Nem található
Model: Nikon SUPER COOLSCAN 8000 ED
Bővített licensz
15 000 HUF
Üzleti célú felhasználás egyes esetei
Sajtó célú felhasználás
Kiállítás
Alap licensz (letöltés)
2 000 HUF
Választható vásznak: Bővebben
Bézs, Replace Premium
Fehér, Replace PE 260
Választható méretek:
Választható papírok: Bővebben
Matt, Solvent PPG230
Fényes, Solvent PPG230
Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium
Választható méretek:
Dr. Asztalos Péter: A 100 éves Ganz Villamossági Művek gyártmányainak fejlődése (Ganz Villamossági Művek, 1978) -
1878-1978
Kiadó: Ganz Villamossági Művek Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1978 Kötés típusa:
Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 90
oldal
Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar
Méret:
29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Névadónk, a svájci Unter-Embrachban (zürichi kanton) 1814-ben született vasöntőmunkás, Ganz Ábrahám 1844-ben alapította meg a budai vízivárosban vasöntödéjét kb. ott, ahol ma az Öntödei Múzeum áll....
Tovább
Névadónk, a svájci Unter-Embrachban (zürichi kanton) 1814-ben született vasöntőmunkás, Ganz Ábrahám 1844-ben alapította meg a budai vízivárosban vasöntödéjét kb. ott, ahol ma az Öntödei Múzeum áll. A későbbi Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. törzsgyára a mai Bem József utca (régen Királyhegy utca) és Ganz utca (régen Kórház utca) között terült el.
1904 és 1914 között pl. tíz generátort is gyártottunk 30 OOO voltos állórész tekercseléssel. Ez a szigetelési szint abban az időben példa nélkül állt a generátor építésben. Az a tény, hogy ezeknek a gépeknek a többsége évtizedek óta zavartalanul üzemben van, a Ganz-gyár szigeteléstechnikájának és üzembiztos konstrukciójának fényes bizonyítéka. Hidrogcnerátorok állórészén gyárunk alkalmazott e l ő s zö r törthoronyszámú tekercselést. 4. Kereszttekercses turbógenerátor-forgórész (1949) Gyárunk és a leningrádi Elektroszila gyár közti együttműködés révén 1960-62-ben bevezettük a hidrog é nhűtésű, majd az állórészen vízhűtésű turbógencrátorok gyártását is, valamint a kompaundált állórész-szigetelési eljárást. A leningrádi 50 MW-os típusból összesen 7 generátor készült gyárunkban. A gép forgórésztekcrcselését a növelt nyomású gáz közvetlenül h(íti a Punga-féle "gappick-up" elv felhasználásával. Az állórész felületi hütésü. Azonos forgórész konstrukcióval készült 1*
4 két 150 MW-os generátorunk is, ezek állórésze azonban már vízhűtésű.
- Eredeti somloi galuska
- Középkategóriás telefonok 2019 calendar
- Render fizetés táblázat 2019 pdf
- Villamossági bolt kaposvár
- A zöld íjász 1 évad 1 rész
- Pedagógus minősítés visszamondása
- Jó húsleves titka
- Magister universitas vélemények medan
- Ha a férfi hosszan a szemedbe néz
- Özvegyi nyugdíj 2019 ford